Kerüljön be az új Nemzeti Alaptantervbe a székely-magyar rovásírás oktatása

Szeretnénk az új Nemzeti Alaptantervbe, a MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM tantárgyba javasolni a székely-magyar rovásírás oktatását az általános iskolák 5. évfolyamán, a következő helyre: A KULTURÁLIS EMLÉKEZET, NEMZETI HAGYOMÁNY, A KULTÚRA HELYSZÍNEI. Javasolt időtartam legkevesebb 10 tanóra.

Rövid indoklás:
A székely-magyar rovásírás (továbbiakban rovásírás) a magyar művelődéstörténet legfontosabb összetevői közé tartozik. Hiteles emlékei a magyar nyelvemlékek sorát gazdagítják, az adott kor nyelvi állapotára következtethetünk belőlük.

A rovásírás oktatás tantervi előzményei:
2012-ben a NAT-ban nem nevesítve ugyan, de a Hon és Népismeret tantárgyon belül, mint az Ősi magyar kultúra hagyatékának része bekerült, oktathatóvá vált . (10722. oldal, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 66. szám)
Sajnos azonban a 2018-as tervezetből kikerült a Hon és Népismeret, ezáltal a rovásírás oktatásának lehetősége is.

A rovásírás történetéhez röviden:
Rovásírásunkról krónikásaink és történetíróink is megemlékeztek: többek között Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János, Antonio Bonfini, Benczédi Székely István… Mátyás király idejében is használták.
A rovásírás fennmaradását, a róla való régi ismereteket főként papoknak és tanítóknak köszönhetjük, ez cáfolja azt, hogy pogány írás lenne. Néhány ilyen egyházi személyiség: Oláh Miklós esztergomi érsek, Szenczi Molnár Albert református prédikátor, Kájoni János csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferences szerzetes, Geleji Katona István református püspök, Bél Mátyás evangélikus püspök, Kriza János unitárius püspök, Ipolyi Arnold katolikus püspök és még hosszan sorolhatnánk.
1945 után a cserkészmozgalom őrizte meg.

Napjainkban:
Oktatási, szakkörvezetői tapasztalatok alapján a rovásírás
elsajátítása fejleszti a figyelmet, emlékezetet, feladattudatot, szókincset, szövegértést és régi műveltségünk megismerésének, a hagyományőrzésnek fontos eszköze.
Szerte a Kárpát-medencében rovásírás versenyek zajlanak második évtizede, bizonyítva fiataljaink érdeklődését. Erdélyből, Délvidékről Felvidékről, Kárpátaljáról, Muravidékről, Horvátországból jöttek tanulók és népszerűsége miatt elődöntőket kellett szervezni. A versenyekből kifolyólag rovásírás szakkörök alakultak, azonban az általánosan ismertté váláshoz szükség lenne arra, hogy nevesítve, legalább 10 órában bekerüljön a tantervbe.
Forrai Sándor tanár, rovásírás oktató-kutató, református presbiter (1913-2007) munkássága 2013-ban Magyar Örökség Díjas lett. A rovásírás 2014-ben bekerült a Nemzetközi Jelkészlet Szabványba, a Unicode-ba.

Könnyen elsajátítható…
A rovásírás könnyen elsajátítható. A Unicode-ban szereplő és régészetileg igazolt hiteles leletek alapján összeállított szabvány rovás betűsor kitűnően alkalmas az oktatásra.
Mivel legfeljebb 10 óra alatt meg lehet tanulni, a tanárok is könnyen elsajátíthatják, nem kell amiatt aggódni, hogy nem lesz, aki tanítja.
Jelenleg három tankönyv is van forgalomban. A tudomásunk szerinti első tankönyv azonban már 1598-ban megjelent, készítője Thelegdi János, későbbi katolikus püspök. Ehhez a 16 oldalas kis kérdés-felelet tankönyvhöz írta ajánlóként Baranyai Decsi János, a Marosvásárhelyi Főiskola tudós tanára 1598 március ötödikén:
„Ezen betűket nem csak arra tartom érdemesnek, hogy minden iskolában tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is hogy minden rendű honfitársaink, gyermekek, öregek, férfiak, asszonyok, nemesek és parasztok, egyszóval mindazok, kik azt akarják, hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg…”

Tisztelettel:
Friedrich Klára, Szakács Gábor, Szondi Miklós, Zomoráné Cseh Márta rovásírás oktatók-kutatók 2018. 10. 30.